A váratlan kifakadás a fővárosi gazdasági-, valamint a pénzügyi és közbeszerzési bizottság tegnapi együttes ülésének végén hangzott el. Az őszinteségi roham kiváltó okai a csepeli szennyvíztisztító kivitelezőjét képviselő francia üzletember követelései voltak.

A képviselők elutasították a szerződésmódosításokat. Sajtóbeszámolók szerint a városházán káosz alakult ki.

A liberális városvezetés eredetileg az utolsó pillanatban akarta módosítani a szennyvíztisztítót kivitelező francia cég szerződését. A Fidesz szerint a tervezett módosítás előnytelen a város számára, és a budapesti csatornadíjak duplájára emelkedéséhez vezetett volna.

A cikket a Csepel.info nevű csepeli hírblogról vettük át.

Most lehetett határvonalat húzni a korábbi baloldali korszak után, és emellett szólt a szerdai bejelentés a külföldnek is – nyilatkozta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. A szakértő úgy látja, azt üzente Orbán a nemzetközi közösségnek, hogy középtávon hazánk gazdasági növekedéssel próbálja kinőni az államadósságot és ennek révén sikerül majd elérni a 3 százalékos hiánycélt is.

Főként a kis- és középvállalkozói szektorra próbál építeni az új gazdaságfejlesztési terv, valamint az egészségiparra – mutatott rá Kiszelly. A politológus elmondta, hogy új programot kellett fölvázolnia a kormányzatnak arra, hogyan indul el majd a növekedés. Két-három év alatt több bevétel lesz, és így csökken az adósság és a hiány. Ráadásul a németek és a franciák is hasonló programoktól várják a növekedés beindulását – tette hozzá. A politológus elmondta, hogy az unióban szintén 10 éves tervek vannak, ezért volt fontos a mostani elképzelés fölvázolása is.

Kedvező környezet

Orbán beszédében elhelyezte a magyar gazdaságot a nemzetközi környezetben és arról is szólt, hogy reálisan kell látni az uniót. „Fel kell tűrnünk az ingujjunkat és dolgozni kell.” Kiszelly szerint a kormány ehhez próbál kedvező környezetet teremteni a szabályegyszerűsítéssel, az egyszerűbb adórendszerrel és a bürokrácia leépítésével.

„A Széchenyi-terv egy mindenki számára ismert fogalom. Minél előbb indítják el, annál hamarabb lesznek meg a pozitív hatásai” – mutatott rá a politológus. Kiszelly szerint a terv egy gazdasági-társadalomfilozófiai váltás a korábbi évekkel szemben. Az új rendszerben a multikkal szemben a hazai cégeket támogatják, amire a jobboldali szavazók már régóta vártak – vélte a politológus. A szakértő szerint a munkavállalók többsége a kisebb cégeknél dolgozik és ráadásul a Fidesz egyik törzsközönségét is ők képezik.

A fő kérdés az, hogy a ciklus felére már érezhető hatása lesz-e a mostani tervnek, amely nem a keresletélénkítésre épít, hanem hatékonyságnövelő beruházásokat biztosít – mutatott rá a politológus. Segíti a fejlesztést az új Széchenyi-terv, és ha csökkennek az adóterhek, akkor a cégek szívesebben alkalmaznak új munkaerőt is – vázolta föl az új kormányzati elképzelések mögötti filozófiát Kiszelly. Matolcsy nagyon szembe ment az elmúlt nyolc év politikájával, és emiatt volt nagyon erős ellenérzés az MSZP megnyilvánulásában, de emellett nagyon vigyázniuk kell arra, hogy nehogy túlságosan a multik és a nagytőke pártjának tűnjenek – zárta szavait Kiszelly.

A társadalomnak szólt

Nem a nemzetközi, hanem sokkal inkább a hazai piacnak és a belpolitikai életnek, azon belül is nagyrészt a társadalomnak szólt Orbán Viktor szerdai beszéde – emelte ki Boros Bánk Levente. A politológus szerint a kulcsüzenet az, hogy továbbviszik az első Orbán-kormány idején sikeres Széchenyi-tervet, így a gazdaság talpra állítása pillérének a kis- és középvállalkozásokat szánják. Szerinte erről biztosított mindenkit a beszédben, a gazdasági élet jelen lévő személyiségeivel együtt. Boros Bánk kiemelte, hogy a beszéd elemeinek nagy része, körülbelül 80 százaléka már ismert volt, hiszen az Országgyűlés utolsó ülésszakán és a Tusnádfürdőn elmondottakra épült. Ugyanakkor áttételesen üzent a külföldi piacoknak is: kijelentette nekik, hogy erősítjük a saját iparunkat, gazdaságunkat – tette hozzá.

A visszafogott negatív reakciók kapcsán úgy véli, ennek fő oka az, hogy nehéz kritizálni egy ilyen gazdaságélénkítő programot, hiszen az előző sikerességét még Medgyessyék is elismerték – tette hozzá. Boros Bánk szerint ezért van nehéz helyzetben az ellenzék, támadás esetén csapdába esnének, mint Mesterházy a bankadóval, hiszen egy pozitív intézkedést nehéz úgy kritizálni, hogy ne hulljon vissza a fejükre – fogalmazott.

A kormány az érintettekkel akar tárgyalni

Orbán Viktor a programot beillesztette az uniós országok a válság kirobbanása után követett gyakorlatába, amikor arra utalt, hogy ők is a saját gazdaságuk felé fordultak. Náluk is – a miniszterelnök szavaival – „nemzeti centrum” alakult ki. Így nehéz azzal támadni, hogy „bezzeg nyugaton” – tette hozzá. A most következő konzultáció is az összefogás üzenetét hordozza. Mint ahogy a beszéd első része is, amikor Orbán arra utalt, hogy az eddigi lépések is a választók akaratából születtek – fogalmazott Boros Bánk. A most következő konzultáció is azt a célt tűzi ki, hogy a kormány azokkal vitassa meg a döntéseket, akiket érintenek.

A politológus nem érez feszültséget amiatt, hogy a kormányfő szerdán már stabil gazdaságról beszélt, holott korábban még nagy bajról szóltak a kormányzati hírek. Szerinte Orbán Viktor az IMF-fel folytatott tárgyalásokról felállva beszélt egyértelműen a stabilitásról. Ekkor válhatott világossá, hogy a bankadó segítségével teljesíteni tudja az ország a külső elvárásokat. Ráadásul ezzel pozitív üzenetet sugall belföldre és külföldre egyaránt, azt, hogy a kormány a helyén van és végzi a dolgát. „Hiszen úgy lehet fejlődést elérni, ha pozitív képet rajzol fel mindenki elé” – tette hozzá.

Forrás: Magyar Nemzet

Orbán Viktor mindezt abban az előadásában jelentette ki, amelyet szerda este Berlinben a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott. A rendkívüli érdeklődést jelezte, hogy a politikával szoros kapcsolatban álló, de független elemző és kutató intézet rendezvényén mintegy 300 német, illetve külföldi újságíró, valamint a diplomáciai testület magas rangú képviselői és szakértők vettek részt. A magyar miniszterelnök annak a nézetnek adott hangot, hogy Magyarországnak mindenképp új alkotmányra van szüksége ahhoz, hogy az ország tovább működjék. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindezt mindenfajta hatalmi arrogancia nélkül kell végrehajtani.

Orbán Viktor úgy vélte, hogy az áprilisi parlamenti választásokon kapott felhatalmazással csakis alkotmányos keretek között lehet élni. A miniszterelnök ezzel összefüggésben radikális változások szükségességéről beszélt, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek csakis alkotmányos módszerekkel hajthatók végre. Egy kérdésre válaszolva a kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarországon semmifajta szélsőségnek nincs helye. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy politikai lépéseket kell tenni a radikális jobboldal ellen. Nem elsősorban ideológiai, hanem demokráciavédő, jogi intézkedésekről van szó. Orbán Viktor utalt arra, hogy Magyarországon semmifajta, úgynevezett félkatonai szervezetnek nincs helye.

A magyar kormányfő egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a parlament által elfogadott, a trianoni emléknapra vonatkozó határozatban nincs szó semmifajta revízióról, hanem csakis a magyar kulturális nemzet összetartozásáról. Az összetartozás csak a mély kulturális, nemzeti összefonódást jelenti - hangsúlyozta. A miniszterelnök szerint ugyanez érvényes a kettős állampolgárságról szóló törvényre is. Ezzel összefüggésben arra emlékeztetett, hogy a Kárpát-medencében a magyarságot érintő diszkrimináció megszüntetéséről van szó. A kettős állampolgárság a Kárpát-medencében eddig a magyar kisebbségen kívül mindenkit megillethetett; a diszkriminációt nem fogadhatjuk el - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor a magyarországi médiára vonatkozó kérdésre válaszolva azt hangoztatta: egyetlen kormány sem képes arra, hogy a sajtót ellenőrzése alá vonja. Szerinte az állami tulajdonban lévő média a magántulajdonban lévőnek Magyarországon csak a töredékét teszi ki. A miniszterelnök úgy véli, hogy a médiának ez a tíz százaléka rendkívül szerencsétlen konstrukcióban működött eddig, ezért ezt a rendszert nem lehet ugyanígy tovább működtetni. Orbán Viktor szerint a kormány „egyfajta csődeljárás formájában” igyekszik működőképes állapotban tartani a magyar állami médiát.

A kormányfő a média tervezett átalakításával kapcsolatban utalt arra, hogy néhány tartalmi szabályozási kérdés is a parlament elé került. Szavai szerint e kérdésekben olyan véleménykülönbségek alakultak ki, hogy a kormány végül arra az álláspontra jutott: most a tulajdonosi oldal megteremtése az elsődleges, a média-, illetve a szólásszabadságra vonatkozó összes tartalmi kérdés szeptemberben kerüljön a törvényhozás elé. Orbán Viktor szerint ma nincs olyan törvény a parlament előtt, amely tartalmilag avatkozna be a médiába, hanem kizárólag az állami tulajdonú média gazdálkodásával és az állami tulajdonban lévő frekvenciákkal kapcsolatos hatóság felállításáról van szó.

MTI, Magyar Nemzet

Wertán Zsolt (KDNP) fővárosi képviselő a szennyvíztisztítóval kapcsolatban azt mondta: a 2005 óta folyó beruházás végén, tíz nap múlva kezdődne az üzem, de a beruházó az utolsó pillanatban szerződést szeretne módosítani, amely egyértelműen hátrányos lenne a főváros számára. Kötelezettségeket, díjemelést, a főváros számára hátrányos jogvesztő határidőket tartalmaz a szerződésmódosítás – mondta.

Hozzátette: minden bizonnyal az áll a mostani szerződésmódosítás mögött, hogy az őszi választáson felálló önkormányzat “nem lesz ennyire simulékony” a beruházó konzorciummal szemben és “nem fog ennyire baráti gesztusokat tenni”. Megjegyezte, a szerződésmódosítást szerdán tárgyalja a pénzügyi és közbeszerzési bizottság; reméli, mondta, hogy a módosítást nem fogadják el.

“Ez törvénytelen”

Mint mondta, a konzorcium “kitalált egy másik módszert is”, ez “teljesen törvénytelen módon”, a Fővárosi Közgyűlést megkerülve a csatornadíj újabb emeléséhez vezethet, “mégpedig úgy, hogy a szennyvíztisztító beruházója megállapodik a Fővárosi Csatornázási Művekkel a szennyvízkezelési díj emeléséről”.

Kiemelte: a Fővárosi Csatornázási Művek résztulajdonosa a francia Veolia, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító (BKSZT) konzorcium tulajdonosa a szintén francia Suez, “két francia mamut, részint francia állami tulajdonnal”. Mint mondta, Franciaországon belül “éles viták” vannak a cégek között, “az országhatáron kívül úgy tűnik, könnyen meg tudnak egyezni, és a magyar adófizetői forintokat könnyen el tudják egymás között osztani”.

Ez törvénytelen, az erre vonatkozó előterjesztést kategorikusan el kell utasítania a fővárosnak, mert ha nem ezt teszi, akkor jogszerűtlenül és teljesen indokolatlanul csatornadíj-emelést enged meg – mondta. Kiemelte: a szennyvíztisztító építése átalánydíjas beruházás, és a négy év tapasztalatai alapján látják ennek a módszernek a fővárosra nézve hátrányos vonatkozásait.

“Beszédes, hogy Demszky hallgat”

“Abban az eseten, ha a francia tulajdonú cégek ilyen összejátszásra utaló közös hadműveleteket folytatnak, lehet hogy el kell gondolkodnia a következő városvezetésnek azon, a pécsihez hasonló módon (ezeket) visszavegye önkormányzati kezelésbe” – jelentette ki Wertán Zsolt.

Németh Szilárd szerint a francia cég javaslata miatt a budapestieknek akár 100 százalékos csatornadíj-emelést kell elszenvedniük. Mint mondta, a most a bizottság előtt fekvő javaslat, amely 33 forintos emelést engedne, “kartellgyanúsan alakult ki”.

Úgy fogalmazott: az őszi önkormányzati választás után “mindenféleképpen új városvezetés lesz, új összetételű közgyűlés lesz, gyakorlatilag az ide érkező főpolgármesternek és csapatának aknaszedővel meg trágyahordó villával kell megérkeznie, (…) olyan aknák vannak telepítve a főváros gazdálkodásában és jövőjében, amiket fel kell (…)szednünk, meg kell találnunk”.

A műjégpályával kapcsolatban azt mondta, a kivitelező Hérosz a közbeszerzésen csak a harmadik helyezett volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sportügyek – így a műjégpálya ügye is – Horváth Csaba volt főpolgármester-helyetteshez tartoztak, ezért véleménye szerint neki is “meg kellene szólalnia” az ügyben.

Az viszont beszédes, hogy Demszky Gábor főpolgármester hallgat és nem áll szóba a kivitelezővel, amikor az a problémájával megkeresi – jegyezte meg. Azt kérte a főpolgármestertől, ezen változtasson és mutassa be, mely számlákat nem fizették ki, s van-e fedezet az elindított beruházásokra.

Hírszerző, Csepel.info